Festés, Hőszigetelés - Rovex Kft.

Gyakran ismételt kérdések

Színek, színelmélet

Színelmélet, színharmónia, színdinamika, „színtudomány”:

 

Mai ember, napjának 80-90%-át, zömében zárt térben tölti. Mindenki előtt ismert, hogy színek hatnak az ember pszichikai és fizikai állapotára egyaránt.

A színdinamika tudomány, ezen az ismert tényen alapszik. Célja az adott emberi tevékenység számára optimális színkörnyezet biztosítása. Természetesen a színek hatásánál egyebek mellett figyelembe kell vennünk azoknak az életkorát, akik a színdinamikailag vélhetően helyesen kialakított helyeket használni fogják, mert egyes színek érzelmi töltésük miatt össze vannak kapcsolva egyéb érzetekkel.

 

A színek nagyon fontos szerepet játszanak a lakás vagy a ház berendezésénél, hiszen az első benyomást keltik abban a helyiségben, amelyikbe belépünk. Az a helyiség, amelyben tartózkodunk, manapság változatos felhasználást kell, hogy nyújtson: otthont, ahol alszunk, étkezünk, egyben be kell, hogy töltse az iroda, könyvtár, vendégfogadó, mini óvoda szerepét is.


A színeknek ereje van, mozgalmassá tesznek minden helyiséget, energiával látják el, javítják a közérzetett és erősítik a lelket. Segítségükkel javíthatunk az alakokon és elrejthetjük a helyiség hiányosságait, valamint különböző érzelmeket válthatunk ki: ridegséget és üdeséget vagy melegséget és kellemes hangulatot, könnyedséget és játékosságot, drámai hangulatot és nyomasztó hatást, ünnepi hangulatot és glamourt. A helyiségben különböző jellegzetességeket keresünk, melyek a személyes ízléstől, a környezet típusától és a szükségletektől függnek, melyeket egy adott tevékenység végzése igényel a helyiségtől.

 

Színharmónia
Színharmónia két, vagy több szín közös hatása. „A laikusok többnyire azokat a színösszeállításokat nevezik harmonikusnak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónus értékei. Az efféle ítéletek csupán személyes vélemények, és objektív értékük nincs.” (Johannes Itten)
Két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékükből semleges szürke jön létre. A másképpen csoportosított színek, amelyeknek keverékéből nem semleges szürke jön létre, minden esetben diszharmonikusak.

Ha az összes harmóniát meg akarjuk határozni, meg kell keresnünk a színrendszerben uralkodó törvényszerűséget. E törvényszerűséget a tizenkét részű színkör segítségével határozzuk meg.

 



Ennek megértéséhez először tisztázzuk a komplementer színpár fogalmát. 
Egy spektrumszín komplementer párja az a szín amellyel, ha fizikai úton összekeverjük, fehér szín jön létre. Ha festék pigmenteket keverünk össze, az eredmény semleges szürke lesz. 
A színkörben a komplementer párok egymással szemben helyezkednek el.
Kiindulva alaptételünkből, amely szerint a harmonikus színek keverékéből semleges szürke jön létre, látható, hogy a legegyszerűbb színharmónia a komplementer párok kettős színakkordja.



Az ábrán a fekete átmérő által kijelölt kettős színhangzat látható. 

Az alábbiakban a sárga, és vörös háromszögek által kijelölt hármas színakkordok láthatók:

 



A következő ábrák a négyes színharmóniára példák, a zöld négyzet és a kék téglalap által kijelölve:

 



A színkörben az átmérő egyenest, a háromszögeket és a négyszögeket elforgatva, valamennyi harmonikus színösszetétel kijelölhető.


 

Színelmélet
Ma alapvető színstandardként világszerte, Hering színkörét használjuk.



Elsődleges színek

A négy elsődleges szín az alábbi: sárga, piros, kék és zöld. E tiszta színek keverésével kapunk másodlagos színeket: skarlát, türkiz, narancssárga és levélzöld színt.



Harmonikus színek

A színkártya elforgatásával megfigyelhetjük a szomszédos színekkel való harmóniát. A színpalettát zöld, levélzöld szín alkotja, mely sárga és a narancssárga színbe megy át, mely mindig sikeres és vonzó. Az összes szín a zöld és a narancssárga övezetből ered, egymás mellett vannak és emiatt kitűnő összhangot teremtenek.


Kiegészítő színek

Azokat a színek, amelyek a színkörben egymással szemben vannak, kiegészítő színeknek nevezzük. Ezek ellentétes színek, melyek egymás között feszültséget keltenek. A kiegészítő színek vonzzák egymást, mint a déli és az északi mágneses pólus.


A fény jelentősége

A kivilágított helyiségben tárgyak és anyagok vesznek bennünket körül, melyek fény nélkül láthatatlanok lennének. A helyiség színhatása különböző fényforrások függvénye. Megfontolt szín és fényalkalmazással megvilágíthatjuk a lakás összes sötét és rejtett zugát, ha nem tudunk változtatni a helyiség építészeti kialakításában. Nagyon fontos, hogy az egyes helyiség színkombinációja kialakításakor figyelembe vegyük egy adott helyiség természetes és a mesterséges fényét. Éppúgy nagyon fontos figyelembe venni a helyiség fekvését is, legyen az déli, északi, keleti vagy nyugati égtájú. Az északi oldalon kiválasztott helyes színnel a helyiségben (habár hűvös és sötét) meleg és kellemes hatást érünk el.

A helyiségek megvilágítása

A fény, úgy a természetes, mint a mesterséges, különböző hangulatot áraszt, amelyek a helyiség rendeltetésével állnak szoros összefüggésben.


A helyiség megvilágításának több módja van:

- munka megvilágítás: munkánál, olvasáskor, főzéskor, vasaláskor erős általános megvilágítást használunk és/vagy szabályozható fényforrást

- a helyiség általános megvilágítása – több gyengébb fényforrást használunk – a legtöbb helyiségben központi megvilágítást is használhatunk, mely központi lámpából áll, vagy mennyezeti és/vagy más oldalsó valamint kiegészítő (állólámpás) megvilágítást is használhatunk. Lámpa kombinációról van szó, melyeket szükség szerint változtathatunk és kihangsúlyozzuk a helyiséget, ami egyéni igénytől és szükséglettől függ.
- a hangulatvilágítás meghatározott hangulatkeltésre használatos, mely romantikus, intim, gyengéd, házias hangulatot kölcsönözhet. Ez a fény ambiente megvilágítást teremt, mely érzelmi hatást gyakorol ránk.


A színek helyiségben lévő harmóniája

A színek kihatnak közérzetünkre, ezért az árnyalatok kiválasztása kulcsfontosságú egy adott helyiségben ahhoz, hogy kellemesen érezzük magunkat. Az ember 2000-nél több különböző színárnyalatot képes érzékelni. A számos színárnyalat miatt ennek következtében nehezen tudunk dönteni a helyiséghez illő helyes színkombináció kiválasztásáról.

 

A színek az alábbi érzelmekkel kapcsolhatók össze:

TISZTASÁG, ÁRTATLANSÁG – érzelmi szempontból a fehér ugyan tiszta és derűs, ugyanakkor hűvös szín.

MOZGÁS – a sárga szín a motorikus tevékenységet ösztönzi, mozgásba hozza a dolgokat. Kedvezően hat idegrendszerünkre is. Erre a színre a kimondott intellektualitásjellemző.

NYUGALOM, BELSŐ BÉKESSÉG – a zöld szín nyugtatja az idegeket, hiszen nyugtató és hipnotikus szín. Lehetővé teszi a lélek megnyugvását. Állítólag álmatlanság ellen is hatékony.

ÖSSZPONTOSÍTÁS – a kék szín élettani hatásai a piroséval ellentétesek. A kék fény fokozza a koncentrációs képességet, ugyanakkor, hosszabb idő elteltével, egyfajta kellemes és békés álmossághoz vezet.

IZGALOM, SZENVEDÉLY – a piros forró és átütő szín, ezért pszichofizikai stimulánsként hat szervezetünkre. A helyiségben lévő túl sok piros szín a hangosság enyhén zavaró benyomását kelti, ugyanakkor impozáns hatású is lehet. Mint a vitalitás és aktivitás színe a piros az intellektuális aktivitást is ösztönzi. A piros lendületbe hoz és érzelmileg is stimulál. A legerőszakosabb szín, hiszen szó szerint akcióra késztet bennünket.

VIDÁMSÁG – a vidám hangulatokat ábrázoló jeleneteken sok a piros, a sárga és a narancssárga szín. A három meleg és stimuláló szín optikailag közelebb hozza a 
tárgyakat. Ugyanakkor fokozzák az aktivitást, serkentik a vérkeringést és a légzést.

BÁNAT – a szomorúság leggyakoribb színe a fekete és a kék árnyalatok. Mivel negatív érzelmi töltéssel bírnak, a negatív érzelmek szimbolizálására alkalmasak. 

HARAG – a harag ábrázolásának leggyakoribb színe a piros és a fekete. A piros ugyan a vidámság formájában is megjelenik, ebben az esetben viszont kizárólag a pozitív jellege kerül előtérbe. 

FÉLELEM – a félelem ábrázolásának leggyakoribb színe a fekete, a lila és a sötétkék árnyalatok. 

INTROVERTÁLTSÁG – az ibolyaszín a kékhez hasonlóan, de még intenzívebben hat szervezetünkre. Rendszerint zavaróként éljük meg jelenlétét. Introvertáltságot implikál, és elsősorban azoknak felel meg, akiket a hangos társaságokban is különcként, sőt kitaszítottként kezelnek. A nagyság és a fontosság, az idealizmus színe, lehetővé teszi a meditációba való elvonulást. A lila a fehér színnel enyhített ibolyaszín, ezért ennek enyhébb változatát képezi.

MELEGSÉG – a narancssárga szín a sárga és a piros keveréke. A világosság és melegség ötvözeteként alkalmas a helyiségek kellemes hangulatának megteremtésére. A narancssárga serkenti a szívműködést, de nem befolyásolja a vérnyomást. Jelenléte izgató és nyugtató is lehet. Serkenti az emésztést, étvágyfokozó, ezért alkalmas éttermek, konyhák, étkezők festéséhez. A narancssárga az ösztönösséget, a nyitottságot, az érzelmi melegséget sugallja.

BÉKE, BIZTONSÁG – a barna szín nyugtató, és mégsem altató hatással bír. Mivel megszoktuk, rendszerint kellemesként éljük meg. A barna erős, anyát és védelmet sugalló szín. A gazdaságosságot, a hűséget és szilárdságot, ugyanakkor a nyomást, a merevséget, a lázadást, az önfejűséget is sugallja. Az egyszerűséget és a gyakorlatiasságot implikálja.

VISSZAFOGOTTSÁG, BIZONYTALANSÁG – a szürke a bizonytalanság színe. Jelentésstruktúrája kiterjed a félelemtől – erre a világosabb árnyalatok utalnak, a közepes árnyalatok által tükrözött, hamis vakmerőségig, és az önző sötétszürkéig, amely intenzitása miatt, időnként már szinte veszélyesnek tűnik. A szigorú konformisták kedvenc színe. A visszafogottság színe is, ugyanakkor pedig igen elegáns szín.

ERŐ, TITOKZATOSSÁG – a fekete szín objektív asszociációja az erő, érzéki asszociációi pedig a sötétség és a titokzatosság. A fizikai sötétséget, a fiziológiai pihenést és a pszichológiai szomorúságot, illetve letörtséget jellemzi. A formalitás és a konvenció, valamint az önteltségtől mentes büszkeség jelképe is.

Pasztellszínek: a pasztellszínek a rózsaszín, a világoskék, a lila és a többi, fehér színnel halványított és elmosott színárnyalat. Ezek a gyengédség és törékenység, esetenként a bizonytalanság és visszafogottság hatását keltik. Alkalmasak az érzékenység és a kifinomultság hangsúlyozására. A pasztellszínekhez viszonyítva, a világos és telt színek túlságosan feltűnőek, sőt erőszakosak. A pasztellszínek alkalmasak a bizalmas hangulat megteremtésére.

A színekről általában

A színeket mindenki egyedileg, sajátságosan értelmezi. Bárhova tekintünk, a világot színesnek látjuk. Minden ember másként, a maga sajátos módján érzékeli a színeket.

A színek emberek általi felfogása, illetve ennek pszichológiája, a színárnyalatok egymásnak való megfelelése, valamint a divatos árnyalatok felismerése a JUB számára, mint a színek előállítója számára mind-mind rendkívüli jelentőséggel bír.

A szín személyes, érzéki tapasztalat, amelyet a szembe eső fény kelt az agyban. Ez azt jelenti, hogy egy szín érzékelése és felismerése igen nagy igénybevételt jelentő esemény, amelyben a fény, a tárgy, a szemek, és az agy vesz részt. Mindazonáltal, fizikailag a különféle frekvenciák, és hullámhosszak elektromágneses hullámairól van szó.

Az emberek tudatában vannak annak, hogy az otthonuk színe kifejezi a személyiségüket és az ízlésüket, de a színárnyalatok széles választéka könnyen válik zavaróvá és rémítővé. A tény, hogy a szín a lakásunk megjelenésének és esztétikájának a legrugalmasabb eleme. A rugalmasságot az ezernyi különféle színárnyalat teszi lehetővé, és ezért a szín lehet az utolsó dolog, amelyet egy lakástulajdonos kiválaszt egy adott hely díszítésekor; a szín egy adott helyiségben lévő összes elem összekapcsolását és egymásnak való megfeleltetését nagyon leegyszerűsíti (szőnyegek, függönyök, bútor, stb.)

Egy szín kiválasztása előtt, tanácsos az alábbi kérdésekre válaszolni:

A fenti kérdések megválaszolásával, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szín a rendelkezésünkre álló legerősebb különálló dekorációs elem.


A színeket az életünkbe különféle módokon vezethetjük be. Ezért hasznos tudni, az emberi szem hogyan érzékeli a különféle színeket. A cikk folytatása a színelmélet alapjainak a rövid bemutatása, amely később segíthet a döntéshozatalban.


Alapvetően négy elsődleges, vagy alapszín van: vörös, kék, zöld és sárga, amelyeket a színkör képén jelenítünk meg. Az alapszínek keverésével kapjuk meg a másodlagos színeket: a lilát, a türkizt, a narancssárgát és a világoszöldet.


Ha a színkörön körbemegyünk, 3 eltérő harmóniát különböztethetünk meg: 
Az egyszínű harmóniák azok a harmóniák, ahol egy szín különféle változatait különféle intenzitással figyelhetjük meg (sötét, világos). Ha ilyen harmóniát hozunk létre a lakásunkban mindenhol, az fárasztóvá, álmosítóvá és unalmassá és érdektelenné válhat.


Az összefüggő harmóniák olyan harmóniák, ahol a természetes színkörben egymás mellett található harmóniákat használjuk. Például, a citromsárga, a narancssárga, a vörös (a meleg színek spektruma), a zöld, a zöldeskék, a kék (a hideg színek spektruma).


Az ellentétes harmóniák, azok a harmóniák, ahol ellentétes színeket, vagy olyan színeket kombinálunk, amelyek a színkörön egymással ellentétes oldalon találhatók. Ezek például a vörös és a zöld, a sárga-zöld és az ibolya, az ibolya és a citromsárga, a narancssárga és a kék kombinációi.

A színek elméleti ismerete valóban nagy segítséget jelenthet a szín kiválasztásakor, de a legfontosabb tényező egy személy és a családja döntésében az, hogy ki fog lakni abban a helyiségben, azon a helyen, azokkal a színekkel.

 

 

Hogyan változtassuk meg a teret a színekkel?

 

A színek nagyon fontosak, amikor színes, esztétikus és kellemes környezetet próbálunk létrehozni, mivel az élet színek nélkül unalmas, és üres lenne.

A színek a térben kifejezik valakinek a személyiségét, de néha a tér céljához igazodnak. A színek hatása az ember kedvére és egy kellemes környezet kialakítására és végül is, az emberre gyakorolt fiziológiai hatásuk rendkívüli. A színeknek az esztétikai értékükön túl, biológiai, fiziológiai (főként érzelmi), társadalmi és kulturális értéke is van.

Sokféle dolog hozható létre egy helyiségben, a színek használatával – megfelelő környezetet építhetünk a kívánt légkörhöz, a helyiséget optikailag megnagyobbíthatjuk, vagy lekicsinyíthetjük. A különféle terekben megtalálható színek mindennap, a nap folyamán végig kísérnek minket, és ezért fontos az érzelmeinkre hallgatni a színek kiválasztásakor, azért, hogy ne legyen belőlük elegünk túlságosan gyorsan. A helyiség színei valakinek a személyiségét is kifejezik. Mivel a színek hatása az emberre nagyon erőteljes, a falak festése előtt tanácsos az egyes színek hatásáról tájékozódni. A megfelelő választás az élményt még kellemesebbé teszi.

Amikor a színek gyakorlati felhasználásáról van szó a mindennapi életben, a meghatározó tulajdonság főként a színek funkciója, az esztétikai látvány helyett, vagy, hogy meghatározott színárnyalatokat jobban kedvelünk.

A színek egyedi keverése befolyásolja az ember érzéseit és hangulatát. Egy adott szín funkcióját három dimenzióban határozzuk meg:

Az erőteljes, élénk színek egy helyiséget szubjektívan szűkítenek össze optikailag, és a nyugodt, nem élénk színek miatt ugyanaz a helyiség tágasabbnak tűnik.

A meleg színekkel összehasonlítva, a hideg színek nyugodtak és visszahúzódóak, és akkor kell használni ezeket, amikor a helyiséget optikailag tágasabbá, vagy szűkebbé kell tenni; a meleg színeket akkor használjuk, amikor egy helyiségnek kisebbnek kell tűnnie. 

Zárt térben, az élénkebb színek szétfolynak, és egy adott helyiséget szélesebbé tesznek, ezáltal a sötét színek keskenyebbé teszik.

A sötétebb színek súlyosabbnak tűnnek, a világosabb színek könnyűnek tűnnek – a sötétebb színek kisebbé tesznek minket, és lehúznak, míg a világosabbak felemelnek minket. 

A súlyosabb pólusnak megvan a helye a lila szín színkörében. A színt akkor érzékeljük súlyosnak, ha legalább valamennyi fekete, vagy vörös szín van benne. 

A súly érzékelése ezért erősen kapcsolódik az optikai érzékeléshez, úgy, hogy a dolgozók úgy tűnik, azt hiszik, a sárga ládák könnyebbek, mint a sötétkékek, vagy a feketék, amikor is valójában a súlyuk azonos.

A színek a hőérzethez is szorosan kapcsolódnak. 

A »hideg« színektől a helyiség hűvösebb lesz, a »meleg« színek a helyiséget melegebbé teszik. Meghatározták, hogy a zöld-kék helyiséget 3 – 4 Celsius fokkal hidegebbnek érzékeljük, mint a narancsszínűre festett helyiséget, még akkor is, ha a hőmérséklet mindkét esetben azonos.

 

 

 

 

Források:

http://www.napfenyes-szinek.hu

http://www.kolor.hu

http://www.jub.hu

http://www.napfenyes-szinek.hu/hu

NSZFI - Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési intézet munkaanyagai