Festés, Hõszigetelés - Rovex Kft.

Gyakran ismételt kérdések

Festés és festék története - Rovex Kft.

Irodánkban, üzlethelységünkben, otthonunkban, lakásunkban vagy házunkban nagyon fontos a komfort, melynek kialakításáról nagyban gondoskodnak a térhatárolókon alkalmazott színek, több szín alkalmazása esetén, azok harmonizációja. A megfelelõ szín kiválasztásán túl, nagyon fontos a megfelelõ anyagú falfesték választása is.

 

Oldalunkon elérhetõ festésre vonatkozó tudásbázissal megpróbálunk Önnek segíteni abban, hogy hogyan fogjon hozzá közvetlen lakókörnyezetének festéssel történõ megújításához.

 

 

Festés és festék rövid története:

 

Ember lakókörnyezetének festékkel, festéssel történõ formálása, komfortassabá tétele, valahol az õskorban kezdõdött. Amikor az õsemberek elefántokra, bölényekre és antilopokra vadásztak, valaki kiragadott egy elszenesedett csontot, és a barlang fehér mészkõfalára lerajzolta a vadat, amelyet a napi vadászat során látott és el akart ejteni.  Valahogy így kezdõdhetett a festékek története.

Errõl tanúskodnak a több tízezer évvel ezelõtti barlangrajzok a spanyolországi Altamirában, az algériai Tassili-hegység barlangjaiban, vagy a Dél-Franciaországban talált óriási barlanglabirintusokban.

 

Az õskori festõ megszenesedett rajzeszköze késõbb színezõanyagokkal bõvült. Elõször a lapis lazulival, amely a kéket szolgáltatta, majd a zöld színt adó réztartalmú ásványokkal. Ezek azonban hamar lekoptak, eltûntek, s így elvesztek az alkotások. Más anyagokkal kellett próbálkozni, amelyek a festékkel keverve tartósan rögzültek a felületen. A legelsõ a tojásfehérje volt – könnyen megtalálták: csak kiszedték a madártojásokat a fészkekbõl. Az egyiptomi Luxor melletti királysírokban ma is megcsodálhatók a tojásfehérjével készített képek. Elsõ látásra szinte érthetetlen, hogyan maradhattak meg ilyen élénk színekben a hatalmas méretû festménysorozatok. A titok nyitja nemcsak a zárt tér, hanem a nagyon száraz klíma. Ez a festési technika lassan továbbterjedt Európába. A megsavanyodott tejbõl kinyert kazeint használták. Megszülettek a kötõanyagok, s ezekkel már tartós festmények készülhettek.

 

A XIX. században bekövetkezett egy nagy áttörés. Az addig használt természetes festék alapanyagokat felváltotta a kémiai anyagok alkalmazása.

Tapasztalatok, idõ, technikai és kémiai tudásunk fejlõdésével, egyre tartósabb és színben is bõvebb festék, pigment kínálat állt és áll az emberek rendelkezésére. Színezõ anyagok forrása igen változatos, ásványok, ásványi õrlemények (cinóber, sárga okker), állati vagy növényi eredetû pigmentek (bíbortetû –kármin, sárga lakk – varjútövis bogyó), mesterséges – kémiai úton elõállított színezõ anyagok, pigmentek (arzénszulfid és sárga arzénszulfid).

 

Ma kereskedelmi forgalomba, mindenki megtalálhatja akár egyedi igényinek megfelelõ festék, lazúr, zománc anyagokat, legkülönbözõbb színárnyalatokban. Felhasználás, lehet kültéri, beltéri, felület tekintetében fa, fém, üveg, beton, vakolat, stb.

A manapság használatos festékeknek három fõ alkotórésze van: a kötõanyag, a töltõanyag és a pigment.

- A kötõanyag fogja össze az alkotóelemeket, valamint segíti a festék falhoz tapadását.
- A töltõanyag adja a festék állagát, vastagságát valamint meghatározza annak fedõképességét.
- A pigment az, ami felelõs a festék színeinek megjelenítéséért.

 

 

 

forrás: http://szitakoto.com/folyoiratcikk.php?cikk=407