Milyen vastag hõszigetelést válasszak?

Kérdés megválaszolása elõtt el kell dönteni, hogy mit is akarok. Ha hõszigetelésrõl beszélünk, általában mindenki falak hõszigetelésére gondol.

 
Hõ szigeteletlen épületek esetében általánosságban elmondható, hogy hõ-veszteségük, mint egy 40%-a homlokzati falakon keresztül zajlik le. Viszont jó tudni, hogy a hõ-veszteség további 30%-a a tetõn, 20-25% a nyílászárókon, 10-15% a padlón keresztül, maradék pedig a kéményeken, szellõzéseken keresztül zajlik le. Ezen számok ismeretében, ha van rá anyagi lehetõségünk, megint csak célszerû rendszerben gondolkodni. Külsõ falak hõszigetelése mellet a zárófödém vagy padlástér szigetelésével, netalántán régi Geréb tokos nyílászárók felújításával, cseréjével jelentõsen csökkentve a hõsveszteségeket, fûtési költségeket takaríthatok meg.

 
Csak a falak 8-10 cm vastag EPS hõszigetelése esetén, fûtési költség 15-20% spórolható meg. További megtakarítás a fentebb felsorolt hõ veszteségek csökkentésével érhetõ el.

 
Ha teljes megújításra vonatkozó költség nem áll rendelkezésre, lehet lépésenként is haladni, megtakarítás összegét következõ beruházásra fordítani. Amennyiben pl. a nyílászárók cseréjét késõbbiekben akarjuk megvalósítani, falszigetelés kivitelezését ennek tudatában kell elkészíteni, biztosítva a nyílászáró bontásból adódó homlokzatszigetelés sérülés elkerülésének lehetõségét vagy annak mértékének minimumra csökkentését.  

 
Hõszigetelõ rendszer nem 1-2 évre készül, hanem körültekintõ, megfontolt kivitelezés esetén 20-25 évre is alkalmas akár funkciójának ellátására. (Fedõ vakoló réteg megújítása ennyi idõ alatt, szükségessé válik.) Visszatérve fejezetük vezér kérdéséhez, ma, mi azt javasoljuk, hogy 10 cm-nél vékonyabb hõszigetelésben ne gondolkozzunk, ez a minimum. A világ az energiaköltségek csökkentése felé halad, minden nemzet ökológiai lábnyomát akarja csökkenteni, energiaköltségei mellet, már azt lehet mondani, hogy divat lett ez a szemlélet s ezt most jó értelemben éret. Az energia árak növekednek. Mai piaci árakat figyelembe véve számításokkal azt igazolták, hogy hõszigetelésbe fektetett összeg átlag 10-15 év alatt térül meg. De az energia árak évrõl-évre növekszenek, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem nehéz belátni, hogy befektetett összegünk kevesebb, mint 10 év alatt fog megtérülni. Azt hiszem azt azért mindenki sejti, hogy a gáz, kõolaj ára az elkövetkezõ években nem csökkeni fog.

 
Energia politika szempontjából Európában Németország a legelõrehaladottabb. Magyarország próbálja a jó példát követni, mint szakmai, mint politikai szinten nagy az egyetértés ebben a tekintetben. Viszont gazdasági helyeztünk Németországéval nem összehasonlítható. Jelenlegi tervek szerint, EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhetõ, erre - szakaszosan - a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek hõ átbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kifûteni. Ezen irányelv alapján, 2020 –ra új épületek határoló falainak hõ átbocsájtási tényezõjének értéke 0,15 W/m2K kell, hogy legyen. Ez a mai napon még csak 0,45W/m2K követelmény értéknek felel meg (2006. május 24-i dátummal megjelent 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet).

 
Melléklet táblázatból kiszûrhetõ, hogy 2020-ra tervezett érték milyen vastag Austrotherm EPS homlokzati szigetelõ lappal érhetõ el.

 

Szerkezet, határoló fal	AUSTROTHERM AT-H80 hõszigetelés vastagsága (cm)
	Rendelet szerint U ≤ 0,45 W/m2K	Javasolt érték szerint U ≤ 0,30 W/m2K	Alacsony energiájú ház U ≤ 0,20 W/m2K	EU-ban 2020-tól Passzív ház U ≤ 0,15 W/m2K
Vasbeton fal, kõfal	8	12	20	28
Mészhomok tégla	7	12	18	25
B 30-as falazat	8	12	18	25
Uniform 13/10	5	10	16	25
Rába	5	10	16	24
Poroton PF 45/19	5	10	16	22
Porotherm 30 NF	2	7	14	18
Porotherm 38 NF	1	6	12	18
Porotherm 44 NF	-	3	10	16